Dr. Doviscsák Gábor ügyvéd
Mit jelent az, hogy FMH?
A fizetési meghagyás – röviden: FMH – egy nemperes eljárás, amivel a bírósági eljárásnál gyorsabban – akár pár hét alatt – visszaszerezhető a lejárt pénzkövetelés.
Hol lehet megindítani a fizetési meghagyásos eljárást?
Az eljárás megindítható közvetlenül bármely közjegyző előtt, érdemes lehet azonban ügyvédet megbízni erre a feladatra, aki hasznos gyakorlati tanácsokat adhat és képviseletet lát el az eljárás során. Az ügyvéd a rendelkezésre álló iratokat (pl.: szerződés, felmondás, levelezések) áttanulmányozza, hogy a jogcímről, a jogviszony létrejöttéről, vagy éppen a kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontjáról nyilatkozni lehessen. Jó tudni, ha ügyvédet bíz meg az FMH eljárásban való jogi képviselet ellátására, akkor az ezzel felmerülő díjat is követelheti az adóstól a tőketartozás, kamatok, eljárási díj és egyéb költségek mellett.
Mekkora összegű tartozásra indítható fizetési meghagyás?
Hárommillió forint alatti lejárt pénzkövetelés esetében csak FMH eljárást kezdeményezhetünk, polgári pert nem. 3 és 30 millió forint közötti tartozás esetén dönthetünk, hogy FMH eljárást, vagy peres eljárást indítunk, 30 millió forint feletti követelés vagy nem pénzbeli követelés esetén pedig FMH eljárás nem indítható, csak bírósági per.
Mennyibe kerül az eljárás?
A fizetési meghagyásos eljárás díja a tartozás összegének – járulékok nélkül számított – 3%-a, de minimum 8.000,- forint, illetve minimum annyiszor 1.600,- forint, mint ahány fél van, legfeljebb pedig 300.000,- forint.
Mi történik az FMH benyújtása után?
A kérelem beérkezését követően rövid időn belül megküldi az FMH-t a közjegyző az adós részére: elektronikus úton – praktikusan ügyvéd által – előterjesztett kérelem esetében 3 munkanapon belül, míg a szóban előadott, vagy papír alapon benyújtott kérelem esetén 15 napon belül.
Milyen lehetőségei vannak az adósnak az FMH kézbesítését követően?
A fizetési meghagyás kézbesítését követően az adósnak 15 napja van arra, hogy eldöntse: elismeri a követelést, ellentmond a fizetési meghagyásra, vagy nem csinál semmit.
Ha a kötelezett elismeri a követelést és kifizeti a tartozását, az eljárás lezárul. Ebben az esetben az adós kérhet részletfizetést, vagy a teljesítési határidő halasztásának engedélyezését is, ha azonban az adós elismeri a követelést, de nem mutat fizetési hajlandóságot, akkor a követelés jogerőssé és végrehajthatóvá válik. Előfordul olyan eset is, amikor csak részben ismeri el a követelést az adós. Ekkor az elismert tartozást köteles megfizetni, az el nem ismert rész tekintetében azonban az eljárás polgári perré alakul és a kérelmezőnek keresetlevelet kell benyújtania a bíróságra, különben az eljárás megszűnik. Ebben az esetben további 3% illetéket be kell fizetnie a hitelezőnek, mivel a peres eljárás illetéke összesen a pertárgy értékének 6%-a.
Nem ritka eset, hogy az adós átveszi a fizetési meghagyást, de nem reagál rá semmit. Ilyenkor az FMH a kézbesítést követő 16. napon jogerőssé és egyben végrehajthatóvá válik.
Az esetek kisebbik részében fordul elő, hogy az adós nem ismeri el a követelést és ellentmond az FMH-ra. Ebben az esetben az eljárás polgári perré alakul és a kérelmezőnek keresetlevelet kell benyújtania a bíróságra, illetve további 3% illetéket kell befizetnie, ellenkező esetben az eljárás megszűnik.
Mi történik, ha nem veszi át a fizetési meghagyást az adós?
Ez nem túl célravezető döntés, hiszen ebben az esetben úgy válhat jogerőssé a fizetési meghagyás az adóssal szemben, hogy annak tartalmát nem ismeri meg, így érdemben reagálni sem tud rá.
Ha a kötelezett a levelet „nem kereste”, akkor a postai kézbesítés második megkísérletet követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni a fizetési meghagyást, ezt nevezzük kézbesítési fikciónak.
Ha a kötelezett az „átvételt megtagadta”, akkor a(z első) kézbesítés megkísérlésének napján már beáll a kézbesítési fikció.
Fontos tudnunk ugyanakkor, hogy a két fenti esetben a kötelezettnek a végrehajtási eljárásban újból lehetősége nyílik ellentmondással élni, méghozzá a végrehajtási lap kézbesítésétől számított 15 napon belül. Ebben az esetben a közjegyző a végrehajtási eljárást megszünteti, és az eljárás perré alakul, tehát a jogosultnak ebben az esetben is keresetlevelet kell benyújtania a bírósághoz. Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni, és azt az ügyben eljáró közjegyzőnél okirattal igazolni, ellenkező esetben a közjegyző az ellentmondást visszautasítja és a végrehajtás tovább folytatódik.
Jelen cikk csupán tájékoztató jellegű, nem tér ki a vonatkozó szabályozás minden aspektusára, célja pusztán a figyelem felhívása, továbbá nem minősül egyedi ügyben adott konkrét jogi tanácsnak, így tartalmáért felelősséget nem vállalunk.