dr. Szijártó Marcell ügyvéd

A végrehajtási eljárás célja az, hogy a végrehajtást kérőnek az adóssal szemben fennálló követelése megtérüljön. Akár adósként, akár hitelezőként veszünk részt egy végrehajtási eljárásban érdemes lehet a jogi képviselet ellátására egy ügyvédet megbízni, aki praktikus tanácsokat tud adni az eljárás során.

Hogyan indul egy végrehajtási eljárás?

A végrehajtási eljárás megindulásához egy végrehajtható határozat szükséges, amely lehet egy végrehajtható fizetési meghagyás, vagy pedig egy jogerős és végrehajtható bírósági ítélet.

A végrehajtási eljárás megindulását követően a végrehajtó elsősorban a rendelkezésre álló nyilvántartásokból és hatósági megkeresések útján felméri az adós vagyoni és jövedelmi helyzetét. A végrehajtási eljárás járhat bankszámla inkasszóval, fizetésből vagy nyugdíjból történő letiltással, ingóságok, vagyoni értékű jogok és ingatlanok lefoglalásával és árverés útján történő értékesítésével. A törvény rendelkezései alapján a követelést elsősorban lehetőleg az adós bankszámláján lévő összegből, munkabéréből vagy egyéb rendszeres jövedelméből kell behajtani a fokozatosság elvének szem előtt tartásával.

Milyen költségek merülnek fel a végrehajtási eljárás során?

A végrehajtási eljárás során felmerülő költségeket a végrehajtást kérőnek kell megelőlegeznie, amennyiben azonban a végrehajtás eredményesen zárul, ezen összeg is behajtásra kerül az adóstól.

Az eljárás megindításának díja a követelt összeg 1%-a, de legalább 8000,- Ft és legfeljebb 150.000,- Ft, melyet a végrehajtási kérelem benyújtását követően kell megfizetni.

Azt követően, hogy a végrehajtó a végrehajtási eljárás elrendelte megállapítja – törvényben meghatározott szempontok alapján – a várható végrehajtói munkadíjat, költségtérítést és jutalékot, melyről egy jegyzőkönyvet készít és azt megküldi a végrehajtást kérőnek. Ezen jegyzőkönyvben felhívja a végrehajtást kérőt a megállapított összeg megelőlegezésére.

Kérhet-e az adós részletfizetést?

A végrehajtó adós kérelmére részletfizetést állapíthat meg, amennyiben az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette.

Fontos kiemelni, hogy a részletfizetés engedélyezéséhez a végrehajtást kérő beleegyezése nem szükséges, de részére is kézbesíteni kell a részletfizetés megállapításáról szóló jegyzőkönyvet.

Továbbá lehetőség van arra is, hogy az adós és a végrehajtást kérő közvetlenül megállapodjanak egymással a részletfizetésről és annak feltételeiről. Ilyen esetben a megállapodást a végrehajtó részére a feleknek meg kell küldeni.

Részletfizetés engedélyezése, illetve ilyen tartalmú megállapodás létrejötte esetén a végrehajtási eljárás szünetel.

Végrehajtási eljárás során hogyan alakul az elévülés.

Az elévülés általános határideje öt év, amelytől a jogszabály vagy a felek egyező akarattal eltérhetnek.

Fontos kiemelni, hogy az elévülési határidő meg tud szakadni és ezáltal a követelés az esedékesség napjától számított öt év elteltével nem feltétlenül fog elévülni. Az elévülést bármilyen végrehajtási cselekmény megszakítja. Végrehajtási cselekménynek tekinthető minden olyan a követelés érvényesítésére irányuló intézkedés, amelyet a végrehajtást kérő, a végrehajtó vagy a bíróság kezdeményez. Amennyiben a végrehajtási eljárásban ilyen cselekményre öt éven keresztül nem kerül sor, akkor a követelés elévülhet és így az már nem lehet jogszerűen végrehajtani.

Mit lehet tenni, ha nem jogszerű a végrehajtó eljárása?

Végrehajtási kifogással lehet élni, ha a végrehajtó intézkedése nem jogszerű vagy a végrehajtó valamilyen intézkedés megtételét elmulasztotta. A kifogást a végrehajtó kifogásolt intézkedésétől számított 15 napon belül lehet benyújtani ahhoz a végrehajtóhoz, aki az intézkedést meghozta. A kifogásban szükséges megjelölni a sérelmesnek tartott intézkedést, és azt, hogy az intézkedés megsemmisítését, vagy megváltoztatását milyen okból kívánja. Például érdemes lehet végrehajtási kifogással élni abban az esetben is, amikor a végrehajtás alatt álló ingatlan értékesítését megelőzően a végrehajtó által közölt becsérték nagyon alacsony.

Jelen cikk csupán tájékoztató jellegű, nem tér ki a vonatkozó szabályozás minden aspektusára, célja pusztán a figyelem felhívása, továbbá nem minősül egyedi ügyben adott konkrét jogi tanácsnak, így tartalmáért felelősséget nem vállalunk.