Mely társaságokat érinti a Panasztörvény?
A legalább 50 fős vállalatokat, az állami szerveket, a tízezer fő feletti lakosú helyi önkormányzatokat és a pénzmosási törvény hatálya alá tartozókat érinti, mivel ezen jogi személyek visszaélés-bejelentő rendszert kötelesek létrehozni.
Azon társaságok, melyek a pénzmosásról szóló törvény hatálya alá tartoznak (így például: könyvelőirodák, ingatlan-közvetítők, könyvvizsgálók, adótanácsadók, székhelyszolgáltatók, stb.) a munkavállalói létszámtól függetlenül kötelesek a Panasztörvénynek megfelelni, így az érinti az 50 főnél kevesebb munkavállalót alkalmazó, fenti kategóriába tartozó cégeket is.

Mi is az a visszaélés-bejelentő rendszer?
A visszaélés-bejelentő rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy akár névvel, vagy akár név nélkül a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményeket bejelentsék. Ilyen jogellenes cselekmény lehet például a visszaélés, szakmai titoktartás elmulasztása, vagy akár a munkáltató belső szabályzatában jogellenesnek minősített magatartás is.

Nagyobb vállalatoknál több kötelezettség:
Azon cégek, amelyek több mint 249 főt foglalkoztatnak, kötelesek önálló bejelentő rendszert létrehozni, továbbá saját eljárási szabályzattal is rendelkezniük kell.
Ezzel szemben, azok a vállalkozások, amelyek legfeljebb 249 főt foglalkoztatnak, közösen is létrehozhatják a bejelentő felületet.

Az érintett vállalkozásoknak elsősorban miről kell gondoskodniuk?
A Panasztörvénnyel érintett vállalkozásoknak olyan visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehozniuk, amely egyrészt biztosítja a bejelentő névtelenségét és a vele való kapcsolattartást. Továbbá fel kell készülni a panaszbejelentési rendszer kialakításához kapcsolódó személyes adatok kezelésére, valamint az érintett társasgoknak ki kell jelölniük egy olyan személyt, aki jogosult a beérkező bejelentések vizsgálatára. Ezen feladatot ellátó személy – akár belsős, akár külsős megbízottról van szó – legfontosabb feladatai közé tartozik a tájékoztatás az eljárás menetéről, szabályairól, valamint a kezelt személyes adatok biztonságáról.

A bejelentéseket kezelő személy lehet külső megbízott is:
A vállalkozás rendelkezhet úgy, hogy a beérkező panaszokat egy belső, szervezeten belül kijelölt személy fogja kezelni, de a törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy a vállalkozás megbízzon egy külsős személyt vagy szervezetet, pl. bejelentővédelmi ügyvédet.

Milyen feladatokat lát el a bejelentővédelmi ügyvéd?
A fenti kötelezettséggel érintett társaságok megbízási szerződést köthetnek bejelentővédelmi ügyvéddel is.
A bejelentő védelmi ügyvéd:

• • fogadja a megbízó tevékenységével összefüggő bejelentéseket
  • jogi tanácsadást nyújt a bejelentőnek a bejelentés megtételével kapcsolatban,
  • kapcsolatot tart a bejelentővel, tőle a bejelentés kivizsgálása érdekében szükség esetén tájékoztatást, felvilágosítást kérhet,
  • a megbízó rendelkezése szerint közreműködhet a bejelentés alapján indult vizsgálat lefolytatásában, és kérésére tájékoztatja a bejelentőt a bejelentéssel kapcsolatos eseményekről.

Kik tehetnek bejelentést?
Bejelentést alapvetően szinte bárki tehet, aki az adott vállalkozás jogellenes cselekményét, vagy mulasztását tapasztalja, tehát bejelentő lehet akár például munkavállaló, szerződéses partner vagy ügyfél.

Mikorra kell a visszaélés-bejelentő rendszert az érintett vállalkozásoknak életbe léptetni?
A felkészülési idő azon cégek esetében, amelyek több mint 249 főt foglalkoztatnak, illetve amelyek a pénzmosási törvény hatálya alá tartoznak (függetlenül a munkavállalói létszámtól) igencsak rövid, ugyanis ezen vállalatok esetében a visszaélés-bejelentési rendszernek már 2023. július 24. napjától működnie kell.

A kisebb vállalkozások, amelyek legalább 50, lefeljebb 249 főt foglalkoztatnak, hosszabb határidőt kaptak, ugyanis nekik 2023. december 17. napjától kötelesek visszaélés-bejelentési rendszer működtetni.

Az érintett társaságoknak nem csak a közeli határidő miatt, hanem azért is érdemes már most elkezdeni a felkészülést, mert a visszaélés-bejelentő rendszer bevezetése számos feladattal jár.

Keresse Ügyvédi Társulásunkat bizalommal akár bejelentővédelmi ügyvédet, jogi szakembert keres erre a feladatra.

Ügyvédi Társulásunk vállalja a Panasztörvénnyel kapcsolatos jogszabályi megfelelőség kialakítását.

A megfelelőség kialakítása során:

• • A vonatkozó belső szabályzatok átnézésében, módosításában, létrehozásában segítünk,
  • A visszaélés bejelentő rendszer szervezeti kialakításában tanácsot nyújtunk,
  • Adatvédelmi jogot érintően a szükséges adatvédelmi tájékoztatókat előkészítjük,
  • A törvénynek való megfelelő működés kialakításában segítséget nyújtunk,
  • A Panasztörvényből eredő feladatok kiszervezése esetén bejelentővédelmi ügyvéd tisztséget is vállalunk.

Jelen összefoglaló csupán tájékoztató jellegű, nem tér ki a vonatkozó szabályozás minden aspektusára, célja pusztán a figyelem felhívása, továbbá nem minősül egyedi ügyben adott konkrét jogi tanácsnak, így tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Panasztörvény a gyakorlatban

Az Országgyűlés 2023. május 23-án elfogadta az új Panasztörvényt, amely számos vállalat részére ír elő kötelezettségeket, amelyeknek egyes cégeknek már 2023. július 24. napjától meg kell felelniük.

Amennyiben ez vállalkozását érinti, úgy érdemes ügyvédi társulásunkat felkeresnie.

Mely társaságokat érinti a Panasztörvény?
A legalább 50 fős vállalatokat, az állami szerveket, a tízezer fő feletti lakosú helyi önkormányzatokat és a pénzmosási törvény hatálya alá tartozókat érinti, mivel ezen jogi személyek visszaélés-bejelentő rendszert kötelesek létrehozni.
Azon társaságok, melyek a pénzmosásról szóló törvény hatálya alá tartoznak (így például: könyvelőirodák, ingatlan-közvetítők, könyvvizsgálók, adótanácsadók, székhelyszolgáltatók, stb.) a munkavállalói létszámtól függetlenül kötelesek a Panasztörvénynek megfelelni, így az érinti az 50 főnél kevesebb munkavállalót alkalmazó, fenti kategóriába tartozó cégeket is.

Mi is az a visszaélés-bejelentő rendszer?
A visszaélés-bejelentő rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy akár névvel, vagy akár név nélkül a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményeket bejelentsék. Ilyen jogellenes cselekmény lehet például a visszaélés, szakmai titoktartás elmulasztása, vagy akár a munkáltató belső szabályzatában jogellenesnek minősített magatartás is.

Nagyobb vállalatoknál több kötelezettség:
Azon cégek, amelyek több mint 249 főt foglalkoztatnak, kötelesek önálló bejelentő rendszert létrehozni, továbbá saját eljárási szabályzattal is rendelkezniük kell.
Ezzel szemben, azok a vállalkozások, amelyek legfeljebb 249 főt foglalkoztatnak, közösen is létrehozhatják a bejelentő felületet.

Az érintett vállalkozásoknak elsősorban miről kell gondoskodniuk?
A Panasztörvénnyel érintett vállalkozásoknak olyan visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehozniuk, amely egyrészt biztosítja a bejelentő névtelenségét és a vele való kapcsolattartást. Továbbá fel kell készülni a panaszbejelentési rendszer kialakításához kapcsolódó személyes adatok kezelésére, valamint az érintett társasgoknak ki kell jelölniük egy olyan személyt, aki jogosult a beérkező bejelentések vizsgálatára. Ezen feladatot ellátó személy – akár belsős, akár külsős megbízottról van szó – legfontosabb feladatai közé tartozik a tájékoztatás az eljárás menetéről, szabályairól, valamint a kezelt személyes adatok biztonságáról.

A bejelentéseket kezelő személy lehet külső megbízott is:
A vállalkozás rendelkezhet úgy, hogy a beérkező panaszokat egy belső, szervezeten belül kijelölt személy fogja kezelni, de a törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy a vállalkozás megbízzon egy külsős személyt vagy szervezetet, pl. bejelentővédelmi ügyvédet.

Milyen feladatokat lát el a bejelentővédelmi ügyvéd?
A fenti kötelezettséggel érintett társaságok megbízási szerződést köthetnek bejelentővédelmi ügyvéddel is.
A bejelentő védelmi ügyvéd:

• • fogadja a megbízó tevékenységével összefüggő bejelentéseket
  • jogi tanácsadást nyújt a bejelentőnek a bejelentés megtételével kapcsolatban,
  • kapcsolatot tart a bejelentővel, tőle a bejelentés kivizsgálása érdekében szükség esetén tájékoztatást, felvilágosítást kérhet,
  • a megbízó rendelkezése szerint közreműködhet a bejelentés alapján indult vizsgálat lefolytatásában, és kérésére tájékoztatja a bejelentőt a bejelentéssel kapcsolatos eseményekről.

Kik tehetnek bejelentést?
Bejelentést alapvetően szinte bárki tehet, aki az adott vállalkozás jogellenes cselekményét, vagy mulasztását tapasztalja, tehát bejelentő lehet akár például munkavállaló, szerződéses partner vagy ügyfél.

Mikorra kell a visszaélés-bejelentő rendszert az érintett vállalkozásoknak életbe léptetni?
A felkészülési idő azon cégek esetében, amelyek több mint 249 főt foglalkoztatnak, illetve amelyek a pénzmosási törvény hatálya alá tartoznak (függetlenül a munkavállalói létszámtól) igencsak rövid, ugyanis ezen vállalatok esetében a visszaélés-bejelentési rendszernek már 2023. július 24. napjától működnie kell.

A kisebb vállalkozások, amelyek legalább 50, lefeljebb 249 főt foglalkoztatnak, hosszabb határidőt kaptak, ugyanis nekik 2023. december 17. napjától kötelesek visszaélés-bejelentési rendszer működtetni.

Az érintett társaságoknak nem csak a közeli határidő miatt, hanem azért is érdemes már most elkezdeni a felkészülést, mert a visszaélés-bejelentő rendszer bevezetése számos feladattal jár.

Keresse Ügyvédi Társulásunkat bizalommal akár bejelentővédelmi ügyvédet, jogi szakembert keres erre a feladatra.

Ügyvédi Társulásunk vállalja a Panasztörvénnyel kapcsolatos jogszabályi megfelelőség kialakítását.

A megfelelőség kialakítása során:

• • A vonatkozó belső szabályzatok átnézésében, módosításában, létrehozásában segítünk,
  • A visszaélés bejelentő rendszer szervezeti kialakításában tanácsot nyújtunk,
  • Adatvédelmi jogot érintően a szükséges adatvédelmi tájékoztatókat előkészítjük,
  • A törvénynek való megfelelő működés kialakításában segítséget nyújtunk,
  • A Panasztörvényből eredő feladatok kiszervezése esetén bejelentővédelmi ügyvéd tisztséget is vállalunk.

Jelen összefoglaló csupán tájékoztató jellegű, nem tér ki a vonatkozó szabályozás minden aspektusára, célja pusztán a figyelem felhívása, továbbá nem minősül egyedi ügyben adott konkrét jogi tanácsnak, így tartalmáért felelősséget nem vállalunk.